A tyúkhúr fontos hatásairól

Mostanában frissen is szedhetünk tyúkhúrt, ami segítségünkre lehet a fogyásban is, meg a szervezet méregtelenítéséhez is jó. Nálunk otthon a kertben nagyon sok tyúkhúr növekszik, ezért kihasználom az alkalmat hogy frissen tudok szedni, és salátákba előszeretettel keverem bele mostanában.

Itt található egy jó cikk a tyúkhúr gyógyhatásairól:

http://www.egeszsegtukor.hu/gyogynoveny-lexikon/tyukhur.html

Egy hatásos recept influenzás időszakban

Itt van egy természetes recept arra az esetre, ha influenzát kapnánk, annyi hogy én még fahéjat is raktam bele egy kedves ismerősöm javaslatára.

A receptnek itt tudtok utána nézni: 

http://www.zizikalandjai.com/2014/11/immunerosites-termeszetesen-gyomberes-kurkumas-mezes-fokhagymas-keverekkel.html

Mivel eljött a tavasz itt van pár tipp, a bio módon történő kertészkedéshez

A kertünk és önmagunk egészségéért, itt van néhány környezetbarát tipp, amit eddigi ismereteim és tapasztalataim során összegyűjtöttem, és alkalmazható kertészkedés során, gondoltam hátha segít másnak is.

     

A kertünk egészsége érdekében, főleg ha bio módon szeretnénk nevelni növényeinket, (mert ilyenkor a mi és a környezetünk egészségét is védjük), legjobb és leghatékonyabb a megelőzés. Például ezt megtehetjük a megfelelő növények összeültetésével, házi gyógynövényes trágyalevek készítésével, (pl. csalánlé, mezei zsurlólé, feketenadálytő lé), és a már menthetetlenül megbetegedett növényi részek növények eltávolításával. Fontos, miután metszünk, főleg ha beteg növényt, akkor utána fertőtlenítsük a metszőollót, fűrészt stb. amivel dolgoztunk, hogy később nehogy visszafertőzzük a növényt esetleg más növényeket is.  Ha bio módon szeretnénk ezt tenni, akkor a leghatékonyabb, ami vírusokat is elpusztítja az, ha láng fölé tartjuk az eszközt óvatosan, hogy meg ne égessük magunk, esetleg jó lehet metszőolló fertőtlenítésre az ecet, de ezek inkább csak a gomba és baktériumbetegségek ellen jók. Ősszel a fák és cserjék alól alaposan gyűjtsük össze lehullott leveleket, mert ez jó kis paplanja, melegágya a különböző áttelelő kártevő rovaroknak, és még a gombák és baktériumok is szeretik. Fontos hogy szerves trágyával tápláljuk, növényeinket erősítsük őket, erre jó például a csalánból készült trágyalé, így már fiatalon ellenállóbbak lesznek a betegségekkel és kártevő rovarokkal szemben. Fontos hogy figyeljük meg növényeinket, így a legkisebb tünetekre is felfigyelve még időben elkezdhetjük nagyobb hatékonysággal, a bio növényvédelmet. A metszéssel növények ritkás elültetésével is megelőzhetjük, hogy a sűrű levélzet közötti párás környezetben megtelepedjenek a gombák és baktériumok, vírusok. Vírusok ellen szinte lehetetlen védekezni, akár bio, akár vegyszeres úton tennénk, legjobb itt is a megelőzés illetve a sérült és beteg növényi részek időbeni eltávolítása. Ha metszettünk és a fáinkon, cserjéinken nagyobb vágási felület marad vissza akkor feltétlenül egy kis agyagpéppel (vizes agyag) vagy gazdaboltban kapható fagéllel, illetve méhviasszal kenjük be, a vágási felületet metszlapot és kicsit a körülötte lévő területet is, így nem jutnak be könnyen a kórokozók. Az általános permetezési és metszési szabályok, például milyen időpontban permetezzünk és metszünk az a biokertészetre is igaz. Ha fontos az egészségünk és kinek ne lenne fontos, akkor legjobb ha nem csávázott (növényvédőszerrel bevont magot veszünk és ültetünk, én azt ajánlom hogy biomagvakat vagy általunk ismert elültetett termett növénynek a magját szedjük ki, tisztítsuk meg a termés húsától és tegyük száraz hűvös helyre, legjobb papírzacskóban, vagy dobozban tárolni őket, vagy vászonzacskóban az ültetésig. 

Ha a megelőző műveletek ellenére is felütötte a fejét a baj, például, enyhébb, melegebb csapadékosabb időjárás nagyon kedvez a különféle gombabetegségeknek, és sok baktériumnak. A száraz meleg időtől legyengült növényeket meg előszeretettel támadják meg az atkák, tetvek és egyéb kártevők.

Tudok ajánlani egy kipróbált házilag készített bio növényvédőszert:

Gomba és baktérium, okozta betegségekre és számos kártevő ellen jó univerzális „koktél”:

Így készül:

Két liter forró vízbe beleteszünk, egy teáskanál  erős fűszerpaprikát, egy fej vöröshagymát, egy fej fokhagymát (a fokhagymát a csigák sem szeretik), amit durvára összevágtunk előtte, lehet bele tenni egy marék citromfüvet, és vagy körömvirágot. Ha van otthon, vagy be tudjuk szerezni, nagyon jó beletenni egy evőkanállal a neem fa leveléből készült porból, de még jobb, ha van neem olajunk otthon. Ebből körülbelül tíz, tizenöt cseppet tehetünk egy literbe bele, nagyon jó számtalan kártevő ellen, főleg a rágó és szívó kártevőket támadja, de azért legyünk óvatosak hogy milyen napszakban permetezünk, a hasznos rovarok, például a méhek miatt. Arra figyeljünk a neem használatánál, hogy a kora reggeli órákban illetve napnyugtakor és az esti órákban permetezzük növényeinket, mert ilyenkor nem aktívak a hasznos rovarok. Jótékony hatása van például gombabetegségek ellen, ha 5-10 csepp grapefruit mag olajat csöpögtetünk bele, bár ez nem olcsó, de hatékony.  Végül a háztól messze szaglótávolságon kívül elhelyezzük lefedve és 1-2 napig állni hagyjuk. Majd leszűrjük és hozzá adhatunk még egy mokkáskanál szódabikarbónát vagy sütőport ez jó például lisztharmat ellen, körülbelül 8 liter vízzel felhígítjuk, adunk hozzá még káliszappant egy két evőkanálnyit, vagy egyéb növényi bio szappant, így jobban megtapad a szer a növényünkön, és ez is segíthet a tetvek elleni harcban is. Tehetünk még hozzá 3dl leszűrt, vízzel felhígított csalánlevet vagy fekete nadálytő vagy mezei zsurlóból készült házi permetlevet, ez erősíti is a növénypáciensünk immunrendszerét, ez inkább megelőzésre jó, de a már beteg növénynek is segíthet.  Ha az egész permetlevet jól leszűrtük, akkor permetezzük ki, fontos hogy ne maradjanak benne darabok, mert eltömíthetik a permetfejet. Mivel ez bio szer én nem is szoktam klasszikus permetezőt használni, ha alacsonyabb növényről van szó még alacsonyabb fáknál is beválhat, ha az erre a célra félretett nagy vödörbe tesszük a levet, amibe egy kisebb söprűt pártunk és ráspricceljük rázogatással a növényre egyenletesen. Edzésnek is jó. Ezzel a  „koktéllal” ha kétszer háromszor  megismételjük a permetezést, egy hetet várva a permetezések között, akkor nagy valószínűséggel segít, persze ügyeljünk arra, hogy ne esős időben permetezzünk, az a jó, ha permetezés után legalább még két órával nem esik csapadék.

Gombák és baktériumok ellen jó:  szódabikarbóna, mezei zsurló lé, sütőpor, fokhagyma, vöröshagyma, citromfű, kakukkfű, grapefuit mag olaj ez drága de hatékony és elég csak pár csepp egy liter káliszappanos vízbe, esetleg, fahéj, szegfűszeg , lisztharmat ellen jó a bazsalikom, baktérium ellen, a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), neem olaj, neem por  

Kártevők ellen jók: neem por, neem olaj meleg vízzel hígítva, gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), fokhagyma, körömvirág, erőspaprika, rovarriasztó szerként is jó, megelőzéshez

Egyéb  okosságok  amiket olvastam:  A csalánlé elsősorban megelőzésre szolgál, mivel a növényeknek idő kell bőrszövetük megvastagodásához.
Egy kilogramm csalánt 10 liter vízben áztassunk két hétig. Szűrést követően ennek a lének a 10-szeres hígításával végigpermetezhetjük a levéltetűvel fertőzött növényeinket.

Szintén hatásos levéltetvek ellen a már kihűlt kamillaforrázattal (Matricaria chamomilla) történő permetezés.

Egyéb hasznos tipp:  Forrás:  http://vipokotour.hu/kert

Rovarölő  szerek:  Gilisztaűző varádics, melynek virágából kell főzetet készíteni (kétmaréknyi virág egy liter vízbe), ezt használhatjuk levéltetű, burgonyabogár, molyok ellen. A fehérüröm és a kamilla is rovarölő- és riasztó hatású ezekből szintén egy-két maréknyit kell egy napra beáztatni egy liter vízbe (forrázással lehet indítani az áztatást). Ha levél- vagy pajzstetvek ellen használjuk ezeket a leveket, a hatást fokozza a káliszappan. A csípős paprika (bármilyen nagyon csípős fűszerpaprika, pl. a cseresznyepaprika, vagy csilipaprika is jó) fokhagymával kombinálva szintén rovarellenes szer, főként rágókártevők ellen. A receptje: egy evőkanál őrölt paprikát egy fej zúzott fokhagymával összeforralunk másfél liter vízben, az így nyert koncentrátumot leszűrjük, hűtőben tároljuk, felhasználáskor 5 liter vízbe kb. tíz evőkanálnyit teszünk belőle, és hatását növeli egy félmaréknyi reszelt szappan. A fokhagyma önmagában is jó rovarriasztó, de a csigák sem szeretik. Nagyon hatásos koncentrátumának receptje: 3 fej zúzott fokhagymát egy napra 1-2 dl paraffinolajba áztatunk, majd ezt kb. félliternyi forró vízben feloldott egykanálnyi szappanreszelékkel elkeverjük. Hűtőben tárolható, és két evőkanálnyit számolhatunk egy liter permetszerhez.

 

 Egyéb praktikák:

Feltétlenül említést érdemelnek az illóolajokat tartalmazó gyógy- és fűszernövények, mint általános „védőnövények”. Az illóolajoknak általában riasztó hatása van a rovarok jó részére, valamint ismert baktérium- és gombaellenes hatásuk is, gyógyászati célra is ezen tulajdonságaik miatt termesztik az ilyen hatóanyagot tartalmazó növényeket. Éppen ezért nem badarság őket a zöldségnövények közé ültetni, vagy akár az ágyásokat szegélyezni velük. Nagyon jó párosítás például a bazsalikom a paradicsommal (és a tányérban is!), de ágyásszegélynek kiváló a zsálya, a kakukkfű, a borsmenta is. A büdöske és a sarkantyúvirág – elűzik a földibolhákat, a drótférgeket, lótetűket. A körömvirágot és a sarkantyúvirágot érdemes gyümölcsfák alá ültetni, elűzik a vértetveket, levéltetveket. A gyümölcsfák, szőlő alá vöröshagymát, fokhagymát, metélőhagymát (snidlinget) ültetni nem új keletű dolog, védenek a gombás fertőzésektől. Jó általános védőnövény a spenót – egy-egy közbevetett sora bármilyen zöldség közé jótékony hatású.

Régi megfigyelés, hogy bizonyos növények egymás közelében jobban fejlődnek. Ennek sokféle oka lehet, de fontos tényező, hogy sokszor az egyik növény riasztólag hat a másik növény kártevőire, vagy éppen segítenek egymásnak a tápanyagok felvételében, de olyan is előfordul, hogy az egyik növény a másik növény növekedését serkentő anyagot választ ki. Ezek a tények támasztják alá a vegyeskultúrák létesítését. A vegyeskultúrában a különböző zöldségnövényeket váltakozva ültetjük – ez lehet akár váltott sorokban való ültetés, de akár olyan ágyások létesítése is, ahol a különböző növényfajok mozaikszerűen vannak ültetve.

A talaj termőképességének megőrzése fontos feladat a kertben, erre alapvetően a trágyázás szolgál. Az állati trágyák használata mellett, ám a műtrágyák elhagyásával még maradnak lehetőségeink, vegyünk sorra ezek közül néhányat! Nagyon egyszerű módszer a növényi nyesedékkel való mulcsolás, vagyis a talaj betakarása, például a lenyírt fűvel, vagy más növények (nem beteg!) levéltömegével. Ez amellett, hogy a bomlásával folyamatosan pótolja a tápanyagokat, mellesleg nem kell annyit öntözni védi a talajt a kiszáradástól. A mulcsba kevert riasztó növények, például büdöske, sarkantyúka,távoltartják a kórokozókat, kártevőket. A talajtakarás nagyon jó módszer a gyomosodás kivédésére!

Tervezést igénylő feladat a vetésforgó, de megéri. Legegyszerűbb módja az, ha ugyanazt a növényt ugyanarra a helyre 2-4 évig nem ültetjük – ezzel megelőzzük azt, hogy a neki fontos tápanyagok kiürüljenek a talajból, és hogy az őt károsító gombák, baktériumok, egyéb kártevők felszaporodjanak a talajban. Kissé bonyolultabb a vetésforgó, de még hatékonyabb, ha arra figyelünk, hogy más tulajdonságú, felhasználású növényeket ültetünk egymás után, például először gyökérnövények (petrezselyem, répa, retek), aztán levélnövények (salátanövények, káposztafélék), végül olyan növények, melyeknek a termését takarítjuk be (paradicsom, paprika, bab, borsó). Érdemes beiktatni olyan évet vagy évszakot (például ősszel), amikor a területre valamilyen pillangósvirágú növényt (borsó, bab, csillagfürt), vagy mustárt vetünk, az előbbiek a talaj nitrogéntartalmát növelik meg természetes úton, a mustár általánosan jó talajjavító növény, és még bizonyos rovarkártevőket is elűz.

Érdemes kipróbálni egy egyszerű gomba- és baktériumölő módszert, amit csak erős, vastag, ellenálló, elfásodó szárú növények (paradicsom, burgonya, paprika, padlizsán) esetén alkalmazható: egy kb. egycentis, 1-2 mm-esvörösréz drótot szúrjunk a növény szárába nem sokkal a föld felett. A lassan és kis mennyiségben felszívódó réz kiváltja a réztartalmú szerekkel történő permetezést.

A rovarkártevők elleni biológiai védekezésben lassan, de biztosan terjedő módszer a csalogatócsapdás módszer. A csalogatócsapdák legegyszerűbb változata a színcsapda: nagyon sok kártevő rovart ellenállhatatlanul vonz a sárga (sárgászöld) és a kék szín. A kereskedelemben is kapható csapdákban a színes műanyag lapokhoz fogóberendezés jár, amely csapdába ejti és elöli a kártevőket, de könnyen készíthetünk magunk is ilyen csapdát sárga műanyag lemezből és egérragasztóból, vagy akár pillepalackból. A csapdát egy dróttal kell fellógatni a fák ágaira, vagy elhelyezni az ágyások szélén egy leszúrt pálcára. A nagyobb hatékonyságú csapdákat csalogató illatanyaggal (szexferomonnal, növényi illatanyaggal) kezelik, és vagy ragadósak, vagy egy varsaszerű csapdában fogják meg a rovarokat.

Nem szabad megfeledkeznünk a rovarevő énekesmadarakról sem: egy-egy madárodúval a kertünkbe „telepített” madárpár költési időben óriási mennyiségű rovart fog el. Az úgynevezett „B” típusú odú alkalmas a cinkék, verebek, légykapók, a „C” típus pedig a rozsdafarkúak költésének segítésére (www.odu.mme.hu, Magyar Madártani Egyesület).

Elterjedőben van a kártevő rovarok ellenségeinek: halálos rovarbetegséget okozó baktériumok, ragadozó rovarok, élősködő fonálférgek alkalmazása is. A kereskedelemben kapható olyan Bacillus thuringiensis-készítmény, amely nagyon hatékony rovarlárvák ellen, és semmilyen mellékhatása nincsen. Kapható olyan kapszula is, amely ragadozó rovarok lárváit, petéit tartalmazza, az ezekből kiszabaduló rovarok sikeresen alkalmazhatók levéltetvek, atkák ellen.
És vannak a „hagyományos” permetszerek között is olyanok, melyek nem károsítják a környezetet és az egészségünket: a bordóilé, a mészkénlé (mindkettő gomba, a kén levéltevek ellen) és a paraffinolaj (rovarölő).

Egyéb forrás: 

http://ilkertje.blogspot.hu/2011/02/vissza-az-alapokhoz-1.html

Jó és rossz szomszédok

Kultúra	Növények:   barátok	Növények:   ellenség
Fokhagyma	·                     eper ·                     paradicsom ·                     burgonya	·                     káposzta ·                     borsó ·                     bab
Sárgarépa	·                     fokhagyma ·                     mogyoróhagyma ·                     saláta ·                     hagyma ·                     póréhagyma ·                     retek erős szaguk taszítja a sárgarépa legyet	·                     Cékla
Káposzta	·                     kakukkfű ·                     saláta ·                     hagyma ·                     paradicsom ·                     zsálya ·                     rozmaring ·                     menta ·                     zeller ·                     uborka ·                     burgonya	·                     fokhagyma ·                     mogyoróhagyma ·                     eper ·                     póréhagyma ·                     retek ·                     cikória
Eper	·                     fokhagyma ·                     hagyma ·                     saláta ·                     póréhagyma ·                     bab	·                     káposzta
bab (bokor)	·                     savanyúság ·                     saláta ·                     retek ·                     büdöske ·                     burgonya ·                     sárgarépa ·                     paradicsom ·                     zeller ·                     káposzta ·                     uborka	·                     fokhagyma ·                     mogyoróhagyma ·                     hagyma ·                     cékla
bab (futó)	·                     szagosbükköny vonzzák a beporzó rovarokat	·                     fokhagyma ·                     mogyoróhagyma ·                     hagyma ·                     cékla
petrezselyem	·                     póréhagyma ·                     retek ·                     paradicsom ·                     spárga	·                     káposzta ·                     bab ·                     borsó ·                     zeller ·                     saláta
retek	·                     paradicsom ·                     bab ·                     fokhagyma ·                     saláta ·                     petrezselyem	·                     káposzta
saláták	·                     mogyoróhagyma ·                     fokhagyma ·                     hagyma ·                     cukorrépa ·                     sárgarépa ·                     savanyúság ·                     retek	·                     zeller ·                     petrezselyem
paradicsom	·                     fokhagyma ·                     spárga ·                     sárgarépa ·                     zeller ·                     káposzta ·                     bab ·                     hagyma ·                     petrezselyem ·                     póréhagyma ·                     retek	·                     uborka ·                     savanyúság ·                     borsó ·                     burgonya

Tehát ugyanazon területre következő évben ne csak azt a bizonyos növényt, hanem rokonát se ültessük.
Mik ezek?

Apiaceae- ernyősök Sárgarépa Zeller Turbolya Petrezselyem Kapor	Asteraceae- fészkesek Saláta Cikória Napraforgó	Brassicaceae: keresztesvirágúágúak Káposztafélék Káposzta fajta Zsázsa Fehérrépa Retek különböző fajtái
Chenopodiaceae- libatopfélék Cukorrépa Spenót	Cucurbitaceae: Kabakosok Uborka Cukkini Dinnye Tökfélék	Fabaceae- pillangós virágúak Bab, bab futó zöldborsó Lencse, szegesborsó
Alliaceae: Hagymafélék: fokhagyma, snidling, mogyoróhagyma vöröshagyma, póréhagyma, salottahagyma	Solanaceae- burgonyafélék Padlizsán Paradicsom Paprika	EGYÉB Lamiaceae: bazsalikomm Valérianacées: macskagyökérfélék Zéacées: csemegekukoricaaica Luminaceae: zsálya

Diétás nokedli (tojás és gluténmentes)

 

                                       

Én így készítettem:  

Hozzávalók 4 személynek:

2 evőkanál szójaliszt (elhagyható, akkor helyette csicseriborsóliszt legyen) 

10 púpos evőkanál csicseriborsóliszt

1 teáskanál almaecet

3 késhegynyi őrölt koriandermag

1 csipet oregánó

1 késhegynyi majoránna

1 - 2 csipet római kömény 

1 teáskanál sós bio vegeta

1 késhegynyi fűszerpaprika (édes, vagy aki szereti erősen erőset is rakhat bele) 

1 dl hideg víz

esetleg 1 gerezd fokhagyma, 2 késhegynyi bazsalikom 

A hozzávalókat jól összekeverjük úgy, hogy homogén állagú legyen. Egy negyed órára állni hagyjuk a masszát. Közben egy lábosban felforralunk vizet, két kanál segítségével bele  szaggatjuk a vízbe a masszánkat. Miután feljöttek a a víz tetejére a tészták, még legalább 3 vagy 4 percig főzzük őket.

Én házilag készített paradicsomszósszal és fűszeres párolt zöldséggel ettem, de lehet például kapros joghurtos öntettel is enni, vagy egyéb öntettel, főzelékkel.