2017. október 6., péntek

lencsepástétom változat




Hozzávalók:

két kisebb bögre főtt lencse
1- evőkanál olaj
egy teáskanál szójaszósz,
egy fej vöröshagyma apróra vágva
1,5 teáskanál ketchup
egy gerezd fokhagyma
egy csipet bors
só még ízlés szerint, ha kell(óvatosan mert a szójaszósz is általában sós)
aki szereti így olaszosabb ízű lesz, pár csipet oregáno vagy kakukkfű (elhagyható)

Egy serpenyőben olajon megpirítjuk a hagymát majd a fokhagymát is beletesszük összetörve, végül a lencsét is hozzáadjuk meg a szójaszószt ketchupot, sót és így is sütjük néhány percig annyi ideig hogy az olaj elforrjon teljesen de ne égjen még oda, majd végül a fűszereket is beletesszük.

A legvégén pár csepp vizet öntünk hozzá, körülbelül egy-két teáskanálnyit és összeturmixoljuk botmixerrel az egészet.

Lehet zöldségeket mártogatni bele.




2017. szeptember 24., vasárnap

Október a vegetáriánusok hónapja

Akit érdekel, itt olvashat pár érdekes eseményt és gondolatot a vegetáriánus étrend előnyeiről, környezetvédelemről, kis kedvcsináló:

Október a vegetáriánusok hónapja, ami nemcsak étkezésünkről szól 1977 óta, hanem étrendünk etikai, humanitárius, környezetvédelmi és egészségügyi hatásáról. Arra hívja fel a figyelmet október 1-én a vegetáriánus világnap, 2-án pedig a haszonállatok világnapja és még néhány októberi világnap, hogy étrendünk már nem magánügy. 
Októberben hagyományosan a télre töltekezünk. Nap mint nap sokféle vitaminnal, ásványi anyaggal szervezetünket, a kamrát meg sokféle befőttel fölkészítjük a télre – ezért is van október 1-jén a vegetáriánusok világnapja, amely egyben a vegetáriánus hónap első napja, ami november 1-jén vegán világnappal zárul, de októberben van az élelmezés és a kenyér világnapja is.
Legalább öt oka van annak, hogy már 30 éve világnapok népszerűsítik a növényi ételeket. Egyrészt a fogyasztói társadalom túlkínálata miatt jóval több (hazánkban átlag 3-szor több) állati fehérjét eszünk, mint amennyi egészséges lenne, másrészt az állattartásnak nagyobb a környezeti terhe, mint a növényi étrendnek, ráadásul ez utóbbival több embert lehetne jóllakatni, kevesebb lenne az éhező világszerte.

Az állatok jogairól se feledkezzünk meg – a haszonállatok többségét ma már ipari méretű állatgyárakban tartják, szűk helyre beszorítva, túlzsúfolt ketrecekben, zárt barakkban, karámban. Többségük soha nem látja a napot, nincs helye felállni, kinyújtózni, fertőzésektől, sérülésektől szenved – erre hívja fel a figyelmet október 2-án a haszonállatok világnapja 1983 óta.
Próbáljuk ki, nézzünk körül, hogyan lehetolcsóbban jobban élni, és a környezetet is óvni. Élményekkel teli hónap vár ránk, új ízek, színek, felfedezések – zöldségkrémeketkeverhetünk, dióból fasírtot, sütőtökből vagycéklából különleges köretet süthetünk, vörös lencséből krémlevest főzhetünk. Ráadásul minden egyes zöldséges nap nemcsak egészségünknek, hanem a környezetnek is jót tesz, szénlábnyomunk napi 4 kg-mal lesz kisebb. Recepteket itt is találsz: www.husmenteshetfo.hu
forrás:
http://fna.hu/hir/vegaoktober



További érdekességek, inspirációk:






Örülök hogy felszabadítottál,                                                  

ezért ilyen felszabadult a mosolyom,

mert itt az élet-öröm. ☺✌

   
   




                                                                   
Nem mindegy mit, teszel





Itt olvashattok híres vegetáriánus illetve vegán emberekről:  mint például tudósokról, művészekről, sportolókról, filozófusokról  Nobel  díjasokról. Ez is bizonyítja hogy nagyszerű szellemi, fizikális teljesítményt lehet elérni vegetáriánus illetve vegán táplálkozással is:

http://www.vegetarianus.info/motivacio/hires-vegetarianusok-veganok

Néhány, érdekes tudományos alapú cikk:

http://www.govindaeger.hu/vegetarianus-kisokos/tudomanyos-osszegzes-a-novenyi-alapu-etrend-kapcsan/49211/



A vegetáriánus és vegyes táplálkozás fogalmai:

"MEGHATÁROZÁS
A vegetárius táplálkozás hús-, hal- és baromfimentes. Ezen a táplálkozási típuson belül azonban több alformát különböztetünk meg, valamint a vegyes táplálkozás felé átmeneti változatok is előfordulnak. A vegetárius – vagy másként: növényi alapú – táplálkozás típusai:
  • vegán: semmilyen állati terméket nem fogyaszt,
  • lakto-vegetárius: a növényi eredetű táplálékon kívül fogyaszt tejet és tejtermékeket,
  • ovo-lakto vegetárius: az előzőn túl tojástartalmú ételeket is fogyaszt.
Külön irányzatként tartják számon a makrobiotikus táplálkozásúakat, akik ritkán halat, baromfit, esetleg emlőshúst is fogyasztanak. A makrobiotikusok ilyen szempontból a félvegetáriusok (másként: vegetárius öndefiniálók) csoportjába tartoznak, mely a fentebb említett átmeneti forma a vegyes táplálkozás felé. Szintén az átmeneti forma körébe tartozik az egészségtudatos táplálkozás, ami a heti 2-3 vagy 4-5-szöri húsfogyasztást takarja. A vegyes táplálkozás a rendszeres húsfogyasztást jelenti, legyen az akár emlőshús, akár szárnyas, vad, hal, vagy éppen nem gerinces állat húsa.
A vegetárius táplálkozás minden életkorban (terhesség, szoptatás, gyermekkor, serdülőkor) és minden tevékenységhez (sport, nehéz fizikai munka, szellemi munka) megfelelő, ha jól megtervezett (Mangels és mtsai 2003, Manore és mtsai 2000)."
Kökény Tibor által írt : A vegetárizmus egészségpszichológiai összefüggései  című cikkből részlet

A cikk további érdekességeket információkat, tanulmányokat is rejt, itt olvashattok róla bővebben:



2017. szeptember 23., szombat

Diétás, hajdinalisztes palacsintatészta (glutén, tojás és tejtermék mentes)





Hozzávalók:

300g hajdinaliszt (ha van otthon egy jó erősebb elektromos kávédarálónk vagy egyéb konyhai aprító, örlőgépünk, akkor a száraz hajdinát meg is őrölhetjük finomra vele így is jó liszt készíthető. 

12 dl víz 

körülbelül  0,5 dl szójatej, mandulatej, vagy kókusztej (elhagyható, helyette még egy kis vizet öntsünk hozzá)

2 mokkáskanál só, (illetve ízlés szerint, attól függ mennyire sós a sónk)

2 csapott evőkanál finomra őrölt lenmag vagy lenmagliszt (ha sárga vagy más  néven arany lenmagot használunk barna lenmag helyett akkor egy evőkanál vagy fél evőkanál is elég belőle, ennek az íze is semlegesebb)

1 teáskanál almaecet (ez  segíti  a lenmag, tojás helyetti ragasztó hatását a tésztában)

pár csepp napraforgóolaj vagy bármilyen olaj jó aminek semlegesebb íze van (csak azért jó bele tenni 
hogy a palacsintatészta jobban süljön és nehezen ragad le, de el is hagyható.)



Elkészítés:

A hozzávalókat összekeverjük egy edényben legjobb ha botmixerrel simára keverjük. Egy fél óráig érdemes állni hagyni a tésztát.  Ha a tészta nagyon besűrűsödött akkor egy kevés vizet önthetünk még hozzá  úgy hogy ha bele öntjük a serpenyőbe könnyebben szétterüljön de ne legyen híg túlságosan. 

Előveszünk egy serpenyőt, vagy palacsinta sütőt és pár csepp olajat öntünk bele szétoszlatjuk  és néhány másodpercig várunk hogy felforrósodjon az olaj a tűzhelyen majd beleöntünk egy kis palacsintatésztát eloszlatjuk egyenletesen a serpenyőben, majd mind a két felét megsütjük (akkor sült meg ha aranybarna foltok láthatók az oldalain.  A kisült palacsinták eleinte kicsit keményebbnek tűnnek de ahogy egymásra tesszük a forró palacsintákat megpuhulnak és nagyon jól lehet majd őket megtölteni és feltekerni. 


Magába a tésztába is rakhatunk fűszereket, saját ízlésünk szerint attól függően sósan vagy édesen ennénk, ( például fokhagymával, különböző zöld fűszerekkel is finom), vagy ha édesen ennénk akkor fahéjjal vaníliával esetleg őrölt kardamommal is nagyon finom, vagy ha egy vagy két banánt is beleturmixolunk a tésztába az nagyon jó ízt ad neki, (ilyenkor érdemes még egy kis vizet adni hozzá, mert a banán is sűríti a tésztát), egyéb édesítőt azért nem olyan szerencsés bele rakni (de meg lehet próbálni), mert akkor könnyebben leragadhat a tészta. A legjobb talán ha semleges ízű tésztát készítünk, akkor édes és sós töltelékkel is megtölthetjük.  Ha sósan ennénk a palacsintát, akkor különböző zöldségkrémekkel szószokkal felaprított zöldségekkel is megtölthetjük, de ha édesen ennénk akkor is számtalan lehetőség állhat rendelkezésünkre, például gyümölcsökkel, xilittel, (nyírfacukorral), steviával, vagy  egyéb édesítő szerrel édesítve, különböző magokkal aszalt gyümölcsökkel és vagy édes fűszerekkel,  Egy kis joghurtot is rakhatunk bele (kivéve ha valaki nem eszik tejterméket, akkor lehet például kókusztejjel szójajoghurttal stb.-vel vagy  tej nélkül készült pudinggal (például tej nélküli tápiókapuddinggal, vagy kukoricakeményítővel, vaníliával szója vagy mandula, kókusztejjel készült, ízesített édesített pudinggal)  Az a jó hogy saját kreativitásunk és ízlésünk szerint tölthetjük meg a palacsintát, így ez egy jó időtöltés is feltölt minket boldogsággal és energiával hátha még meg is esszük, szóval ezt az egészet nézhetjük egy jó játékos, örömteli tevékenységnek is. 













2016. április 2., szombat

A tyúkhúr fontos hatásairól




Mostanában frissen is szedhetünk tyúkhúrt, ami segítségünkre lehet a fogyásban is, meg a szervezet méregtelenítéséhez is jó. Nálunk otthon a kertben nagyon sok tyúkhúr növekszik, ezért kihasználom az alkalmat hogy frissen tudok szedni, és salátákba előszeretettel keverem bele mostanában.

Itt található egy jó cikk a tyúkhúr gyógyhatásairól:

http://www.egeszsegtukor.hu/gyogynoveny-lexikon/tyukhur.html


2016. március 5., szombat

Egy hatásos recept influenzás időszakban

Itt van egy természetes recept arra az esetre, ha influenzát kapnánk, annyi hogy én még fahéjat is raktam bele egy kedves ismerősöm javaslatára.

A receptnek itt tudtok utána nézni: 

http://www.zizikalandjai.com/2014/11/immunerosites-termeszetesen-gyomberes-kurkumas-mezes-fokhagymas-keverekkel.html

2016. március 3., csütörtök

Mivel eljött a tavasz itt van pár tipp, a bio módon történő kertészkedéshez

A kertünk és önmagunk egészségéért, itt van néhány környezetbarát tipp, amit eddigi ismereteim és tapasztalataim során összegyűjtöttem, és alkalmazható kertészkedés során, gondoltam hátha segít másnak is.

     


A kertünk egészsége érdekében, főleg ha bio módon szeretnénk nevelni növényeinket, (mert ilyenkor a mi és a környezetünk egészségét is védjük), legjobb és leghatékonyabb a megelőzés. Például ezt megtehetjük a megfelelő növények összeültetésével, házi gyógynövényes trágyalevek készítésével, (pl. csalánlé, mezei zsurlólé, feketenadálytő lé), és a már menthetetlenül megbetegedett növényi részek növények eltávolításával. Fontos, miután metszünk, főleg ha beteg növényt, akkor utána fertőtlenítsük a metszőollót, fűrészt stb. amivel dolgoztunk, hogy később nehogy visszafertőzzük a növényt esetleg más növényeket is.  Ha bio módon szeretnénk ezt tenni, akkor a leghatékonyabb, ami vírusokat is elpusztítja az, ha láng fölé tartjuk az eszközt óvatosan, hogy meg ne égessük magunk, esetleg jó lehet metszőolló fertőtlenítésre az ecet, de ezek inkább csak a gomba és baktériumbetegségek ellen jók. Ősszel a fák és cserjék alól alaposan gyűjtsük össze lehullott leveleket, mert ez jó kis paplanja, melegágya a különböző áttelelő kártevő rovaroknak, és még a gombák és baktériumok is szeretik. Fontos hogy szerves trágyával tápláljuk, növényeinket erősítsük őket, erre jó például a csalánból készült trágyalé, így már fiatalon ellenállóbbak lesznek a betegségekkel és kártevő rovarokkal szemben. Fontos hogy figyeljük meg növényeinket, így a legkisebb tünetekre is felfigyelve még időben elkezdhetjük nagyobb hatékonysággal, a bio növényvédelmet. A metszéssel növények ritkás elültetésével is megelőzhetjük, hogy a sűrű levélzet közötti párás környezetben megtelepedjenek a gombák és baktériumok, vírusok. Vírusok ellen szinte lehetetlen védekezni, akár bio, akár vegyszeres úton tennénk, legjobb itt is a megelőzés illetve a sérült és beteg növényi részek időbeni eltávolítása. Ha metszettünk és a fáinkon, cserjéinken nagyobb vágási felület marad vissza akkor feltétlenül egy kis agyagpéppel (vizes agyag) vagy gazdaboltban kapható fagéllel, illetve méhviasszal kenjük be, a vágási felületet metszlapot és kicsit a körülötte lévő területet is, így nem jutnak be könnyen a kórokozók. Az általános permetezési és metszési szabályok, például milyen időpontban permetezzünk és metszünk az a biokertészetre is igaz. Ha fontos az egészségünk és kinek ne lenne fontos, akkor legjobb ha nem csávázott (növényvédőszerrel bevont magot veszünk és ültetünk, én azt ajánlom hogy biomagvakat vagy általunk ismert elültetett termett növénynek a magját szedjük ki, tisztítsuk meg a termés húsától és tegyük száraz hűvös helyre, legjobb papírzacskóban, vagy dobozban tárolni őket, vagy vászonzacskóban az ültetésig. 

Ha a megelőző műveletek ellenére is felütötte a fejét a baj, például, enyhébb, melegebb csapadékosabb időjárás nagyon kedvez a különféle gombabetegségeknek, és sok baktériumnak. A száraz meleg időtől legyengült növényeket meg előszeretettel támadják meg az atkák, tetvek és egyéb kártevők.


Tudok ajánlani egy kipróbált házilag készített bio növényvédőszert:

Gomba és baktérium, okozta betegségekre és számos kártevő ellen jó univerzális „koktél”:

Így készül:
Két liter forró vízbe beleteszünk, egy teáskanál  erős fűszerpaprikát, egy fej vöröshagymát, egy fej fokhagymát (a fokhagymát a csigák sem szeretik), amit durvára összevágtunk előtte, lehet bele tenni egy marék citromfüvet, és vagy körömvirágot. Ha van otthon, vagy be tudjuk szerezni, nagyon jó beletenni egy evőkanállal a neem fa leveléből készült porból, de még jobb, ha van neem olajunk otthon. Ebből körülbelül tíz, tizenöt cseppet tehetünk egy literbe bele, nagyon jó számtalan kártevő ellen, főleg a rágó és szívó kártevőket támadja, de azért legyünk óvatosak hogy milyen napszakban permetezünk, a hasznos rovarok, például a méhek miatt. Arra figyeljünk a neem használatánál, hogy a kora reggeli órákban illetve napnyugtakor és az esti órákban permetezzük növényeinket, mert ilyenkor nem aktívak a hasznos rovarok. Jótékony hatása van például gombabetegségek ellen, ha 5-10 csepp grapefruit mag olajat csöpögtetünk bele, bár ez nem olcsó, de hatékony.  Végül a háztól messze szaglótávolságon kívül elhelyezzük lefedve és 1-2 napig állni hagyjuk. Majd leszűrjük és hozzá adhatunk még egy mokkáskanál szódabikarbónát vagy sütőport ez jó például lisztharmat ellen, körülbelül 8 liter vízzel felhígítjuk, adunk hozzá még káliszappant egy két evőkanálnyit, vagy egyéb növényi bio szappant, így jobban megtapad a szer a növényünkön, és ez is segíthet a tetvek elleni harcban is. Tehetünk még hozzá 3dl leszűrt, vízzel felhígított csalánlevet vagy fekete nadálytő vagy mezei zsurlóból készült házi permetlevet, ez erősíti is a növénypáciensünk immunrendszerét, ez inkább megelőzésre jó, de a már beteg növénynek is segíthet.  Ha az egész permetlevet jól leszűrtük, akkor permetezzük ki, fontos hogy ne maradjanak benne darabok, mert eltömíthetik a permetfejet. Mivel ez bio szer én nem is szoktam klasszikus permetezőt használni, ha alacsonyabb növényről van szó még alacsonyabb fáknál is beválhat, ha az erre a célra félretett nagy vödörbe tesszük a levet, amibe egy kisebb söprűt pártunk és ráspricceljük rázogatással a növényre egyenletesen. Edzésnek is jó. Ezzel a  „koktéllal” ha kétszer háromszor  megismételjük a permetezést, egy hetet várva a permetezések között, akkor nagy valószínűséggel segít, persze ügyeljünk arra, hogy ne esős időben permetezzünk, az a jó, ha permetezés után legalább még két órával nem esik csapadék.

Gombák és baktériumok ellen jó:  szódabikarbóna, mezei zsurló lé, sütőpor, fokhagyma, vöröshagyma, citromfű, kakukkfű, grapefuit mag olaj ez drága de hatékony és elég csak pár csepp egy liter káliszappanos vízbe, esetleg, fahéj, szegfűszeg , lisztharmat ellen jó a bazsalikom, baktérium ellen, a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), neem olaj, neem por  

Kártevők ellen jók: neem por, neem olaj meleg vízzel hígítva, gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), fokhagyma, körömvirág, erőspaprika, rovarriasztó szerként is jó, megelőzéshez

Egyéb  okosságok  amiket olvastam:  A csalánlé elsősorban megelőzésre szolgál, mivel a növényeknek idő kell bőrszövetük megvastagodásához.
Egy kilogramm csalánt 10 liter vízben áztassunk két hétig. Szűrést követően ennek a lének a 10-szeres hígításával végigpermetezhetjük a levéltetűvel fertőzött növényeinket.
Szintén hatásos levéltetvek ellen a már kihűlt kamillaforrázattal (Matricaria chamomilla) történő permetezés.

Egyéb hasznos tipp:  Forrás:  http://vipokotour.hu/kert


Rovarölő  szerek:  Gilisztaűző varádics, melynek virágából kell főzetet készíteni (kétmaréknyi virág egy liter vízbe), ezt használhatjuk levéltetű, burgonyabogár, molyok ellen. A fehérüröm és a kamilla is rovarölő- és riasztó hatású ezekből szintén egy-két maréknyit kell egy napra beáztatni egy liter vízbe (forrázással lehet indítani az áztatást). Ha levél- vagy pajzstetvek ellen használjuk ezeket a leveket, a hatást fokozza a káliszappan. A csípős paprika (bármilyen nagyon csípős fűszerpaprika, pl. a cseresznyepaprika, vagy csilipaprika is jó) fokhagymával kombinálva szintén rovarellenes szer, főként rágókártevők ellen. A receptje: egy evőkanál őrölt paprikát egy fej zúzott fokhagymával összeforralunk másfél liter vízben, az így nyert koncentrátumot leszűrjük, hűtőben tároljuk, felhasználáskor 5 liter vízbe kb. tíz evőkanálnyit teszünk belőle, és hatását növeli egy félmaréknyi reszelt szappan. A fokhagyma önmagában is jó rovarriasztó, de a csigák sem szeretik. Nagyon hatásos koncentrátumának receptje: 3 fej zúzott fokhagymát egy napra 1-2 dl paraffinolajba áztatunk, majd ezt kb. félliternyi forró vízben feloldott egykanálnyi szappanreszelékkel elkeverjük. Hűtőben tárolható, és két evőkanálnyit számolhatunk egy liter permetszerhez.

 

 Egyéb praktikák:

Feltétlenül említést érdemelnek az illóolajokat tartalmazó gyógy- és fűszernövények, mint általános „védőnövények”. Az illóolajoknak általában riasztó hatása van a rovarok jó részére, valamint ismert baktérium- és gombaellenes hatásuk is, gyógyászati célra is ezen tulajdonságaik miatt termesztik az ilyen hatóanyagot tartalmazó növényeket. Éppen ezért nem badarság őket a zöldségnövények közé ültetni, vagy akár az ágyásokat szegélyezni velük. Nagyon jó párosítás például a bazsalikom a paradicsommal (és a tányérban is!), de ágyásszegélynek kiváló a zsálya, a kakukkfű, a borsmenta is. A büdöske és a sarkantyúvirág – elűzik a földibolhákat, a drótférgeket, lótetűket. A körömvirágot és a sarkantyúvirágot érdemes gyümölcsfák alá ültetni, elűzik a vértetveket, levéltetveket. A gyümölcsfák, szőlő alá vöröshagymát, fokhagymát, metélőhagymát (snidlinget) ültetni nem új keletű dolog, védenek a gombás fertőzésektől. Jó általános védőnövény a spenót – egy-egy közbevetett sora bármilyen zöldség közé jótékony hatású.
Régi megfigyelés, hogy bizonyos növények egymás közelében jobban fejlődnek. Ennek sokféle oka lehet, de fontos tényező, hogy sokszor az egyik növény riasztólag hat a másik növény kártevőire, vagy éppen segítenek egymásnak a tápanyagok felvételében, de olyan is előfordul, hogy az egyik növény a másik növény növekedését serkentő anyagot választ ki. Ezek a tények támasztják alá a vegyeskultúrák létesítését. A vegyeskultúrában a különböző zöldségnövényeket váltakozva ültetjük – ez lehet akár váltott sorokban való ültetés, de akár olyan ágyások létesítése is, ahol a különböző növényfajok mozaikszerűen vannak ültetve.

A talaj termőképességének megőrzése fontos feladat a kertben, erre alapvetően a trágyázás szolgál. Az állati trágyák használata mellett, ám a műtrágyák elhagyásával még maradnak lehetőségeink, vegyünk sorra ezek közül néhányat! Nagyon egyszerű módszer a növényi nyesedékkel való mulcsolás, vagyis a talaj betakarása, például a lenyírt fűvel, vagy más növények (nem beteg!) levéltömegével. Ez amellett, hogy a bomlásával folyamatosan pótolja a tápanyagokat, mellesleg nem kell annyit öntözni védi a talajt a kiszáradástól. A mulcsba kevert riasztó növények, például büdöske, sarkantyúka,távoltartják a kórokozókat, kártevőket. A talajtakarás nagyon jó módszer a gyomosodás kivédésére!
Tervezést igénylő feladat a vetésforgó, de megéri. Legegyszerűbb módja az, ha ugyanazt a növényt ugyanarra a helyre 2-4 évig nem ültetjük – ezzel megelőzzük azt, hogy a neki fontos tápanyagok kiürüljenek a talajból, és hogy az őt károsító gombák, baktériumok, egyéb kártevők felszaporodjanak a talajban. Kissé bonyolultabb a vetésforgó, de még hatékonyabb, ha arra figyelünk, hogy más tulajdonságú, felhasználású növényeket ültetünk egymás után, például először gyökérnövények (petrezselyem, répa, retek), aztán levélnövények (salátanövények, káposztafélék), végül olyan növények, melyeknek a termését takarítjuk be (paradicsom, paprika, bab, borsó). Érdemes beiktatni olyan évet vagy évszakot (például ősszel), amikor a területre valamilyen pillangósvirágú növényt (borsó, bab, csillagfürt), vagy mustárt vetünk, az előbbiek a talaj nitrogéntartalmát növelik meg természetes úton, a mustár általánosan jó talajjavító növény, és még bizonyos rovarkártevőket is elűz.
Érdemes kipróbálni egy egyszerű gomba- és baktériumölő módszert, amit csak erős, vastag, ellenálló, elfásodó szárú növények (paradicsom, burgonya, paprika, padlizsán) esetén alkalmazható: egy kb. egycentis, 1-2 mm-esvörösréz drótot szúrjunk a növény szárába nem sokkal a föld felett. A lassan és kis mennyiségben felszívódó réz kiváltja a réztartalmú szerekkel történő permetezést.
rovarkártevők elleni biológiai védekezésben lassan, de biztosan terjedő módszer a csalogatócsapdás módszer. A csalogatócsapdák legegyszerűbb változata a színcsapda: nagyon sok kártevő rovart ellenállhatatlanul vonz a sárga (sárgászöld) és a kék szín. A kereskedelemben is kapható csapdákban a színes műanyag lapokhoz fogóberendezés jár, amely csapdába ejti és elöli a kártevőket, de könnyen készíthetünk magunk is ilyen csapdát sárga műanyag lemezből és egérragasztóból, vagy akár pillepalackból. A csapdát egy dróttal kell fellógatni a fák ágaira, vagy elhelyezni az ágyások szélén egy leszúrt pálcára. A nagyobb hatékonyságú csapdákat csalogató illatanyaggal (szexferomonnal, növényi illatanyaggal) kezelik, és vagy ragadósak, vagy egy varsaszerű csapdában fogják meg a rovarokat.
Nem szabad megfeledkeznünk a rovarevő énekesmadarakról sem: egy-egy madárodúval a kertünkbe „telepített” madárpár költési időben óriási mennyiségű rovart fog el. Az úgynevezett „B” típusú odú alkalmas a cinkék, verebek, légykapók, a „C” típus pedig a rozsdafarkúak költésének segítésére (www.odu.mme.hu, Magyar Madártani Egyesület).
Elterjedőben van a kártevő rovarok ellenségeinek: halálos rovarbetegséget okozó baktériumok, ragadozó rovarok, élősködő fonálférgek alkalmazása is. A kereskedelemben kapható olyan Bacillus thuringiensis-készítmény, amely nagyon hatékony rovarlárvák ellen, és semmilyen mellékhatása nincsen. Kapható olyan kapszula is, amely ragadozó rovarok lárváit, petéit tartalmazza, az ezekből kiszabaduló rovarok sikeresen alkalmazhatók levéltetvek, atkák ellen.
És vannak a „hagyományos” permetszerek között is olyanok, melyek nem károsítják a környezetet és az egészségünket: a bordóilé, a mészkénlé (mindkettő gomba, a kén levéltevek ellen) és a paraffinolaj (rovarölő).


Egyéb forrás: 

http://ilkertje.blogspot.hu/2011/02/vissza-az-alapokhoz-1.html

Jó és rossz szomszédok

Kultúra
Növények:   barátok
Növények:   ellenség
Fokhagyma
·                     eper
·                     paradicsom
·                     burgonya
·                     káposzta
·                     borsó
·                     bab
Sárgarépa
·                     fokhagyma
·                     mogyoróhagyma
·                     saláta
·                     hagyma
·                     póréhagyma
·                     retek
erős szaguk taszítja a sárgarépa legyet
·                     Cékla
Káposzta
·                     kakukkfű
·                     saláta
·                     hagyma
·                     paradicsom
·                     zsálya
·                     rozmaring
·                     menta
·                     zeller
·                     uborka
·                     burgonya
·                     fokhagyma
·                     mogyoróhagyma
·                     eper
·                     póréhagyma
·                     retek
·                     cikória
Eper
·                     fokhagyma
·                     hagyma
·                     saláta
·                     póréhagyma
·                     bab
·                     káposzta
bab
(bokor)
·                     savanyúság
·                     saláta
·                     retek
·                     büdöske
·                     burgonya
·                     sárgarépa
·                     paradicsom
·                     zeller
·                     káposzta
·                     uborka
·                     fokhagyma
·                     mogyoróhagyma
·                     hagyma
·                     cékla
bab
(futó)
·                     szagosbükköny
vonzzák a beporzó rovarokat
·                     fokhagyma
·                     mogyoróhagyma
·                     hagyma
·                     cékla
petrezselyem
·                     póréhagyma
·                     retek
·                     paradicsom
·                     spárga
·                     káposzta
·                     bab
·                     borsó
·                     zeller
·                     saláta
retek
·                     paradicsom
·                     bab
·                     fokhagyma
·                     saláta
·                     petrezselyem
·                     káposzta
saláták
·                     mogyoróhagyma
·                     fokhagyma
·                     hagyma
·                     cukorrépa
·                     sárgarépa
·                     savanyúság
·                     retek
·                     zeller
·                     petrezselyem
paradicsom
·                     fokhagyma
·                     spárga
·                     sárgarépa
·                     zeller
·                     káposzta
·                     bab
·                     hagyma
·                     petrezselyem
·                     póréhagyma
·                     retek
·                     uborka
·                     savanyúság
·                     borsó
·                     burgonya






Tehát ugyanazon területre következő évben ne csak azt a bizonyos növényt, hanem rokonát se ültessük.
Mik ezek?

Apiaceae- ernyősök
Sárgarépa
Zeller
Turbolya
Petrezselyem
Kapor 
Asteraceae- fészkesek
Saláta
Cikória
Napraforgó
Brassicaceae: keresztesvirágúágúak
Káposztafélék
Káposzta fajta
Zsázsa
Fehérrépa
Retek különböző fajtái
Chenopodiaceae- libatopfélék
Cukorrépa
Spenót


Cucurbitaceae: Kabakosok
Uborka
Cukkini
Dinnye
Tökfélék
Fabaceae- pillangós virágúak
Bab, bab futó
zöldborsó
Lencse, szegesborsó
Alliaceae: Hagymafélék:
fokhagyma, snidling, mogyoróhagyma
vöröshagyma, póréhagyma, salottahagyma
Solanaceae- burgonyafélék
Padlizsán
Paradicsom
Paprika
EGYÉB
Lamiaceae: bazsalikomm
Valérianacées: macskagyökérfélék
Zéacées: csemegekukoricaaica Luminaceae: zsálya